12.rész

Yoongi POV
Hoseok elrángatta Heeyot. Már így is haragszom rá a reggeliért, de ez most rátett egy lapáttal.Csak nézek utánuk, és nem tudom elhinni hogy ez nem zavarja Heeyot.
-Hé Yoongi ne bámuld úgy, végülis nem foglaltad le -szólal meg Jin, mintha csak ez nagyon vicces lenne.
Ekkor Heeyo visszanéz rám miközben Hoseok továbbra is rángatja, de hiába keresem a szemében a megbánásnak bármi nyomát is, csak értetlenséget látok benne.
-Akkor ma meg fogom tenni-mondom Jinnek, majd Hee-Youngék eltűnnek a szemem elől.
-Oh mit tervezel vele Suga?-kérdezi RapMon huncutul mosolyogva.
-Remélem csak normális dolgokat- szólal meg Jin halkan.
-Még én se tudom, de annyi biztos semmi jót.
Miközben ezt mondom elgondolkozom. Vajon tényleg képes lennék én erre?
Lefeküdni vele csak azért hogy utána mindenki tudja hogy az enyém?
Nem tudom, még gondolkoznom kell ezen, bár az előbbi jelenet után hajlok rá hogy megteszem.
-Csak ne legyetek túl hangosak, és nekem minden okés- mondja a leader kezét magasba emelve.
-Haha-nevetek fel cinikusan, és kezdem kissé kényelmetlennek érezni a helyzetet-inkább menjünk mi is valamerre.
-Rendben, menjünk körbe az állatoknál, utána keressük meg a kisebbeket-szólal meg Jin.
Így hát  mis is elindulunk, és felfedezzük a híres daejeoni állatkertet.
Taehyung POV
Jó lehet nem rángattam volna magammal ha tudom hogy ez fog történni .Elsőre vicces volt, lefújta az elefánt vízzel és a többi. Aztán felém fordult, láttam hogy vizes. Nagyon.
Miért tudja ez ennyire beindítani a fantáziám?
-Taehyung nagyon hideg van- kiált rám, és ezzel visszaránt a valóságba. Kár pedig pont jó résznél tartottunk képzeletben.
Leveszem a pulcsimat, hátra terítem, és elkezdem a kezét dörzsölni.
-Veszélyes ám fehér pólóban mászkálni.-jegyzem meg.
-Mégis miről beszélsz?-vág értetlen képet.
-Semmi, semmi.
-Nem mehetnénk be valami zárt helyre?-kérdezi miután rájön hogy az hogy dörzsölgetem karjait, nehezen fogja megszárítani ruháját.
-De persze, az előbb hagytuk el azt a kis kávézót, menjünk oda vissza-mondom továbbra is kábultan, hiába takarja már tökéletes testét sötétkék pulcsim.
Bemegyünk a kávézóba, ő pedig azzal a lendülettel el is tűnik a mosdóba. Én leülök egy asztalhoz, és rendelek magunknak egy-egy  forrócsokit.
-Máris jobb- mondja, és leül velem szemben, pulcsim a nyakáig becipzározva-ahhoz képest hogy agugusztus utolsó hete van, igen hideg az idő.
-Mit csináltál?-kérdezem, és közben a pincérnő kihozza nekünk a rendelésünk.
-Levettem a pólót a pulcsi alól-mondja, és felemeli kezében lévő vizes pólóját.
-Oh- mindössze ennyit tudok hozzáfűzni. Éljen Taehyung ez szép volt.
-Remélem nem baj hogy elvettem a pulcsidat-mondja kissé bűnbánó fejet vágva.
-Jaj nem dehogy- válaszolok úgy neki mint aki álomból kelt fel. Bár ha bele gondolok pontosan ez is történt. Egy igen izgalmas álomból keltem fel.
Hee-Young POV
Minden állatot megnézünk, sőt még az összes táblácskáját is figyelmesen végig olvassuk.
Minden játékot kipróbálunk, és Hopie a kedvemért még a hullámvasútra is felül, pedig egyenesen gyűlöli őket, mert borzasztóan fél rajtuk.Ő végig sikítozik, és pedig végig nevetek rajta. Mire leszállunk róla, az ujjaim végei már szinte fehérek,attól hogy végig kezem szorongatta, pedig ez még csak egy egészen apró hullámvasút.Szegény lehet nem kellett volna felrángatnom rá.
Miután pár percet ülünk,és zöld arcszíne kezd emberi színűvé visszaváltozni, továbbindulunk.
Hiába hittem azt hogy menthetetlen vagyok e téren, egy-két óra elteltével valóban jobb kedvem lesz, és egyre többet nevetek.
-Heeyo, gyere ülj fel ide, lefényképezlek- mondja, és egy szökőkút magas szélére mutat, közben pedig előveszi telefonját.
Nagy nehezen felküszködöm magam, mert tényleg elég magasan van szökőkút pereme, én pedig ráadásul szoknyában vagyok, és mégis valami női méltósággal a mozgásomban illene felmennem oda.
-Állj nekem modellt!-szól, és elkezd fotózni.
Hülyébbnél hülyébb pózokból fényképez, így még ha akarnék se tudnék neki rendesen pózolni a nevetés miatt.
Egy kis idő elteltével beindul a szél, így vízpermet hátamra száll.
Még ruhán keresztül is olyan mintha ezernyi apró jégtű állna a testembe.
-Jólvan Hopie szerintem elég csodálatos fotó készült már rólam-mondom hogy véget vessek ennek az őrületnek-szóval segítenél lejönni?
-Persze persze, csak mégegyet művésznő- mondja, és még vagy két képet elkattint, mielőtt odajön hozzám.
Aztán megfogja derekam, és leemel a szökőkút széléről. Ahogy derekam fogja, nekem eszembe jut hogy csikis vagyok,így majdnem kiugrok kezei  közül, egy hangos sikítás kíséretében.
-Mi a baj,-kérdezi, és gyorsan letesz-talán fáj valamid?
Ajj annyira aranyos, hogy ilyen gondoskodó!
-Omm nem, semmi ilyen-kezdek bele zavarodottan-csak csikis vagyok.
-Igen? -kérdezi és olyan fejet vág közbe mint egy éhes oroszlán.
-Nem fogsz itt megcsikizni-mondom, fejem felemelem, és kezeim karbafonom, hogy engem márpedig ma senki nem fog megcsikizni.
-Ne légy ebben olyan biztos-jön közelebb, és kezeivel olyan mozdulatokat végez mint aki varázsolni készül. Na igen majdnem, csak ez a varázslat nem lesz jó kimenetelű, senki nem fog békából herceggé változni.
RapMonster POV
Nem sokat kell sétálnunk mire megtaláljuk Jimint, és Jungkookot, ugyanis az első játéknál ami szembekerült velük, megakadtak. Egy egyszerű ringispíl, de a fiúknak annyira tetszik hogy elmondásuk szerint már 10szerre állnak sorba, és nekünk is mindenképp ki kell próbálnunk.
Így hát egy kis huza-vona után mi is beállunk a sorba, és felülünk a játékra.
-Huh ez tényleg nagyon jó-mondja Jin miután leszálltunk.
-Szerintem menjünk mégegyet-szólalok meg én is mosolyogva.Kissé hányingerem van, és a lábaim is olyanok mint két kocsonyatömb, de attól borzasztóan jó volt.
-Én inkább itt maradok-mondja Yoongi, és nekitámaszkodik egy kerítésnek.
-Te tudod hyung mit hagysz ki-mondja Jungkook egy vállrándítás kíséretében, és elkezd futni a játék bejárata felé, hogy minél előbb sorra kerülhessen.
Egy félóra, és még három kör után a ringispílen, mindannyian jó kedélyűen sétálunk tovább, vattacukrot eszegetve, amit időközben szereztünk be.
Suga viszont azóta se szólalt meg, és látom rajta, hogy valamin nagyon töri a fejét.
-Hé valami baj van?-kérdezem, mert nem tudom elképzelni mitől ül az arcán ilyen savanyú kifejezés.
-Igen, történt valami Suga? A szokásosnál is kevesebb kedved van az élethez-kérdezi Jimin is.
Pont befordulunk egy sarkon mikor belekezd:
-Igazából semmi, csak Hee..
Ám a mondatot nem tudja befejezni, mert valaki teljes erőből a mellkasának csapódik.
J-hope POV
-Pedig akkor se fogsz megcsikizni-szólal meg, de látom rajta hogy egyre csökken az ebbe vetett hite ahogy egyre közelebb lépdelek hozzá.
-O dehogynem-mondom, és dereka után kapok, ám nem érem el, ugyanis futásnak ered.
-Oh szóval így játszunk-mondom leginkább magamnak, és utána futok.
Elér egy kanyarhoz, és eltűnik. Ahogy én is befordulok, látom hogy ott van majdnem mindenki.
Jimin, Jungkook, Rapmon.
És még Suga is, aki Heeyot tartja karjaiban, úgy mintha soha nem akarná elengedni.
Hát erről ennyit.